"Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!"

Mária Montessori (1870-1952) Olaszország első orvosnője volt.
1898-tól gyógypedagógiai intézetet vezetett, majd további egyetemi tanulmányok folytatása után pedagógusi diplomát szerzett. 1907-ben Rómában megnyitotta az első Gyerekházat 3-6 éves gyermekek számára ("casa dei bambint"), ennek nyomán kialakuló módszere hamarosan világszerte elterjedt.

Ø szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelés azáltal, hogy a gyermek fejlettségi szintjére és a felfedezés örömére épít,

Ø a gyermeki tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás,

Ø az akadályok elhárítása a gyermek fejlődése elől,

Ø a fejlődés feltételeinek biztosítása: amire képes a gyermek, azt önállóan is elvégezhesse: "Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!"

Ø a kibontakozó tevékenység célja, hogy gyermeket saját fáradozásai útján segítse hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez.
A tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezi előtérbe.

Pedagógiai koncepciójának ismérvei

• ­Minden gyermek veleszületett adottsága révén ösztönösen törekszi a világ megismerésére, intenzív cselekvési vágy él benne. Saját tevékenysége alapján közvetlen tapasztalatokat szerez, kialakulnak és fejlődnek képességei, készségei, gondolkodása, fogalmai.
  Csak saját tapasztalatai alapján szerezhet az ember igazi tudást ( a saját tapasztalás útján szerzett ismeretek kb. 90%-a rögződik, míg az olvasottaknak csak kb. 10 %-a).

Tehát a tanulás különböző jártasságok, készségek kialakulása, mely célszerű tevékenységeken, cselekvéseken keresztül valósul meg.

• Minden gyerek számára meg kell engedni a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását.

• Minden gyermek életében vannak fogékony periódusok. A fejlődés ún. szenzibilis fázisok – intenzív, irreverzibilis időszakok – során valósul meg. Az intenzív érdeklődés hatására a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha a megfelelő cselekvést a megfelelő időben biztosítjuk.
  

Fejlődési periódusok

1. 0-6 éves kor:

0-3 éves kor: az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása

4 - 6. éves kor: a tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése

2. 7-12 éves kor: megjelennek a tudományos ismeretek, a gondolkodás alapjai,

kialakul a közösségi és erkölcsi fogékonyság

3. 12-18. éves kor: "szociális újszülöttkor" (önálló döntések, biztonság
szükséglete, fogékonyság a felnőttkor társadalmi szerepe, az
igazság és az emberi méltóság iránt)

• A gyermek fejlődési, haladási ütemét tiszteletben kell tartani, így a tanulás örömteli és eredményes folyamat marad.
• A gyermek számára olyan környezetet kell biztosítani, ami örömet nyújt, mert életkorának megfelel és fejlesztő tevékenységre motivál .
• Biztosítani kell a fejlődéshez szükséges speciális eszközrendszert. Az eszközökkel való manipuláció során a gyerekek a saját tapasztalataik alapján megismerik az anyagi világ tulajdonságait, fejlesztik különböző képességeiket. Az eszközöknek mindig tartalmazniuk kell a feladatmegoldás ellenőrzésének a lehetőségét is, ezáltal a gyermek maga javíthatja hibáját is.
• A gyermek annál szabadabb, minél függetlenebb a felnőttől.
• A nevelés-oktatás legfőbb formája az önművelődés, a szabad munka.

Fejlődéslélektani szempontok alapján Montessori hároméves oktatási ciklusokat hozott létre. Ezeken belül - a gyerekek életkoruknak megfelelő osztályfok megállapítása mellett - bármilyen tantárgyat „áthallgathatnak” más évfolyamokra, ami képességeiknek és fejlődési ütemüknek leginkább megfelel.
Pl. egy 2. osztályos gyerek olvasás-írás nehézségei miatt az anyanyelvet az elsősökkel tanulja, de az állandó célzott fejlesztéssel tanév közben, de legkésőbb a harmadik osztály végére eléri társai szintjét.

Ennek az ellenkezője is megvalósulhat: az anyanyelvi készségekben fejlett első osztályos gyerek ezt a tárgyat a másodikosokkal tanulhatja.

A pedagógus szerepköre a Montessori-pedagógiában

Feladatai:

• A pedagógus legfontosabb feladata a megfigyelés. A megfigyelés alapján személyre szóló segítsé­get tud nyújtani.

Mindig akkor és annyi segítséget kell adnia, amennyire a gyereknek az önálló tevékenységhez, tanuláshoz szüksége van

• Ismernie kell a gyermek fejlődési periódusait.
• Ehhez igazodva kell kialakítani a közvetlen környezetet.

A tanítónak a tanórák előkészítésében, az előkészített környezet kialakításában nagyon fontos szerepe van. Pl. a terem berendezése alkalmazkodjon az életkor igényeihez kisméretű, természetes anyagokból készüljenek a bútorok, háztartási eszközök stb., a gyermek szemmagasságában kell elhelyezni a képeket, minden eszköz elérhető magasságban legyen stb.)

• Biztosítani kell a szükséges és optimális eszközrendszert. Az eszközöket a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vehetik elő, s tetszés szerint használhatják bármeddig. A pedagógus eszközöket előkészíti, fejleszti, újakat tervez, feladatlapokat készít stb.
  
  

• A pedagógus legyen a gyermek segítője és irányítója, vezesse azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van.
  
• A pedagógus egyenként vagy kiscsoportban foglalkozik a gyerekekkel. Tulajdonképpen csak kezdeményez, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. azután hagyja, hogy a gyerek szabadon tevékenykedjen. Nem magára hagyja, hanem változatos tevékenységi lehetőséget biztosít számára.

Oktatási és nevelési irányelvek

Ø A gyerekek szabadon mozoghatnak, kommunikálnak. Nincsenek padokba kényszerítve.
Szabad, mert mindent megtehet, ami nem sérti mások szabadságát. Az agresszió tilos.

Ø Az eszközök és a feladatok a mindenkori igénynek megfelelően választhatóak.
Különböző életkorú gyerekek dolgoznak együtt (3-6, 6-9, 9-12, 12-18 éves).

Ø Életkori integráció valósul meg, a pihenési szakaszokat szükség szerint a gyerekek maguk iktatják be.

Ø Egyéni fejlődési ütem szerint haladnak.

Ø Nincsenek hagyományos értelembe vett tanórák, szünetek, kötelező haladási ütem.

Ø A gyerekek napitervet illetve hetitervet készítenek. A vállalt feladatokat önállóan végzik el, szükség szerint segítséget kérnek.

Ø A nap beszélgetéssel indul, majd a munkára felkészülés részeként csendgyakorlat következik.

Ø A tanítás-tanulás a tantárgyakhoz kialakított környezetben folyik. A tananyagot a gyerekek ismeretblokkokban sajátítják el.

Ø Közös megbeszéléseken, helyzetelemzéseken kerül sor az önellenőrzésre, hibák javítására, korrekcióra

Ø Nincs osztályzás, felülről jövő értékelés. Évközben szóbeli értékelést kapnak a tanulók, évvégén Montessori és hagyományos bizonyítvány egyaránt van

Magyarországon 1991-ben létesült először Montessori iskola.
A Montessori Oktatási Centrum keretében óvoda, elemi iskola és gimnázium működik. Az intézmények alapítványi fenntartásúak. Az egyes csoportokban felzárkóztatás és tehetséggondozás is folyik.

Az óvodában a csoportok nem életkor szerint differenciálódnak. A gondosan előkészített környezet a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodik. Rendszeresek az ún. csendgyakorlatok.

Az elemi iskola elsősorban Montessori módszereire támaszkodik.
Csendgyakorlatok és beszélgető-körök biztosítják a témára való felkészülést.
A foglalkozások eszközválasztással kezdődnek. A szabadpolcokon található eszközökből, feladatokból a gyerekek választanak, feladatokat vállalnak a különböző műveltségi területeknek megfelelően. Maguk tervezik a munka menetét, egyéni ritmus szerint, saját ütemben haladnak. Önállóan ellenőrzik munkájuk eredményét is.
Dolgozhatnak egyénileg, de kiscsoportban is.

A középiskola bevezető szakasza (7. 8. évfolyam) átmeneti periódus. Megjelenik az epocha-rendszer (az ismeretek tantárgyakra bontása, tantárgyak évfolyamos bontásban).

A középiskola második szakasza elmélyítő, fejlesztő jellegű. Folytatódik a differenciált feladatválasztás és feladatmegoldás.
Folyamatosan változik meg az értékelés rend. A tartalmi értékelés mellett egyre nagyobb szerepet kap az objektiv teljesítmény értékelése, mint pl. százalék, pontozás stb.
Egyre inkább az alkotói-szerkesztői tevékenység kerül előtérbe.

A középiskola harmadik, lezáró szakasza felkészít az érettségire és a továbbtanulásra.
Mivel a továbbtanulás során teljesítmény-centrikus elvárások szerepelnek, a reformpedagógiai törekvések kissé háttérbe kerülnek, az oktatás során több hagyományos elem pl. frontális munka is megjelenik .
Jelentősen megnő a kutatómunka szerepe.
Az iskolába járási kötelezettség nem merev, vannak kutatónapok, könyvtári órák stb.

"Az így nevelt gyermek boldog, bátor, bízik önmagában, érzelmekben gazdag, segítőkész, gyermekkora derűs, hiszen érzi, hogy szeretik, és tiszteletben tartják személyiségét, biztosítják szabadságát. Megkapja az önálló döntési jogot önmaga megvalósításához, miközben, ha szükségét érzi, feltétel nélkül támaszkodhat a pedagógus segítő irányítására.”

Ø Az iskolák közötti átjárás biztosított.

A pedagógus nem fõszereplõje a tanórának.
A tanár indirekt módon, tudatosan előkészített környezetet segítségével hat a gyerekre. Célja, hogy a gyerek ne passzív befogadó legyen, hanem saját munkája révén önállósodjon, szerezze meg ismereteit, érje el fejlődési állapotának legmagasabb szintjét.

Pedagógiai rendszerének kidolgozásakor a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki.

Nevelési célok, feladatok: