A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

• A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
• Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
• A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
• A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
• Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

• Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
• A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
• A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
• A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
• Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

• Beszédfejlesztés:

- szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

- mondatgyakorlatok alkalmazása.

• Beszédmozgás tudatosítása:

- ajakmozgások megfigyelése,

- zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

• Iránygyakorlatok:

- mozgásirányok megfigyelése,

- írásgyakorlatok mozgással,

- olvasás iránya, sorváltás,

- téri relációk verbalizálása,

- tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

• Betűtanítás:

- a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

- magánhangzók tanítása artikulációról,

- mássalhangzók tanítása hangutánzással.

• Összeolvasás tanítása:

- betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

- az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

- szótagok felismerése,

- betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

- jelentés felismertetése.

• Szavak olvasása szótípusok alapján:

- 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

- 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

- 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

- 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

- 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)

Mondatok olvasása:

• Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
• Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
• Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
• Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

• Két összetartozó mondat olvasása.
• Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.

(Részlet Zsilka Sándorné: Tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei című munkájából)