EGYÉB Tevékenységek:
2. VIZSGÁLATOK

Minden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szeruen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.

3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, - s hány hónappal.)

3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.

Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, ill. indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.

3. PREKOGNITÍV, RÉSZKÉPESSÉG- ÉS KOGNITÍV FEJLESZTÉSEK

A világ megismerése már a terhesség alatt megkezdődik, s életünk végéig tart. Van spontán és irányított tanulás, az utóbbira leginkább akkor van szükség, ha a gyermek fejlődése lelassul, megáll vagy eltér kortársaitól. Nagyon fontos olyan helyzeteket teremteni már egészen kis korban, ahol a gyermekben tudatosul majd különbözni kezd a kellemes és a kellemetlen érzés, ok-okozati összefüggéseket tapasztal meg, ill. rájön arra, hogy saját testhelyzetét, mozgását, aktivitását miként szabályozza. Fontos szempont a tárgykapcsolat kialakítása, a játékok funkció szerinti használata, a finommozgások fejlődése és a kötődés elősegítése a szülőkkel.

Prekognitív fejlesztési formákat alkalmazunk azoknál a gyermekeknél, ahol a szenzomotoros HRG-TSMT-fejlesztések eredményeképpen már kialakulóban van a figyelem, de az értelmi/szociális képességek nagyon alacsony szinten rekedtek meg.

A foglalkozások egyéni formában történnek.

A kognitív funkciók mérhetőek, az egyes alapkészségek és részképességek vizsgálata és fejlesztése céljából mi is az ismert Módszereket, módszertani ajánlásokat alkalmazzuk.

E fejlesztésünk célja az, hogy az iskolaérettséghez szükséges ismeretanyagot, jártasságokat, készségeket és képességeket változatos helyzetekben/eszközök segítségével kipróbáltassunk-elsajátíttassunk a gyermekekkel. Olyan tudásra van ugyanis szüksége a gyermekeinknek, ami gondolkozási sémákhoz kötött, alapja a koncentrált figyelem, a jó rövid és hosszú idejű emlékezet, a rugalmas problémakezelés és a változatos megoldási stratégiák alkotására való képesség. A felsoroltakat a HRG-TSMT-fejlesztések során már "bemelegítettük", s most az óvodai módszertan, a fejlesztő pedagógia, a gyógypedagógia, ill. a speciális felzárkóztató programok (Frostig, diszlexia-prevenció, diszgráfia-prevenció, diszkalkúlia-prevenció, Sindelar-féle részképesség-fejlesztések...) módszereinek és feladatainak segítségével játékosan (kb. egymillió Ft értéku eszköz segítségével) tanítunk meg.

A kognitív fejlesztések elején, folyamatában és a végén mindig végzünk vizsgálatokat, hogy tudjuk, mennyire hatékony a munkánk, mit sikerült már pótolni, s mely területek felzárkózattására kell újabb stratégiákat és feladatokat kitalálni.

A foglalkozások történhetnek egyéni és kiscsoportos formában egyaránt.

3. TANULÁSTECHNIKÁK

Az iskolai tanulás kudarcának sok összetevője van. A sikeres tanuláshoz szükséges alap- és részképességek feltérképezése után meg kell vizsgálni a gyermek jelenlegi tanulási technikáját is. Gyakran ugyanis pozitív változások történnek, ha olyan, a részképességeket figyelembe vevő tanulási módokat találunk számára, melyek elsajátítása és megszokása után a könyvek mellett töltött idő sokkal eredményesebb lesz, mint korábban.

A foglalkozások egyéni formában történnek.

4. LOGOPÉDIAI, GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK

Azoknál a gyermekeknél, ahol kifejezetten a beszédfejlődés/észlelés, szókincs, stb. területén lemaradás, ott célzott logopédiai fejlesztés történik a felzárkóztatás érdekében.

Az értelmi lemaradásokat a prekognitív-kognitív fejlesztés szabályainak megfelelően sok eszköz kipróbálásával regressziós szemlélettel, egyéni haladási tempóban pótoljuk. A foglalkozások egyéni és max. 4 fős kiscsoportos foglalkozások keretében zajlanak.

5. "JÁTÉKTANULÁS"

Azok a szülők, akik eddig gyermekükkel mozgás- és kognitív fejlesztésre a BHRG Alapítványba jelentkeztek, szinte mindannyian panaszkodak arra, hogy a gyermek játéka nem életkorának megfelelő, gyenge vagy kizárólagos a tárgykapcsolatuk, s erős hárítás figyelhető meg akkor, ha ok (a szülők) "erőltetnek" valami olyan játékos foglalkozást, ami pld. nagyobb gyermekük egyik kedvenc tevékenysége volt a kérdéses életkorban. A közös játék sem mindig okoz örömet sem a gyereknek, sem a szülőnek, akik ezért tanácstalannak és rossz szülőnek érzik magukat...

A játéktanulás egy olyan új szolgáltatásunk, mely segít "a kezdő életkort belőni", ehhez eszközöket és tevékenységi formákat kínál. Teraputánk igyekszik a szülő jelenlétében katalizátorként működni, azaz kezdeményezési és helyzetértelmezési sémákat nyújtva azonnal "átengedni a terepet" annak a szülőnek, ha az bele tud szállni a kialakuló játékhelyzetekbe.

Meg tudjuk mondani, hol érdemes engedni a gyermek által preferált Tevékenységeket, s hol próbáljunk figyelemfelhívó eszközökkel közbelépni, mert a gyermek játéka megtapadt, bizarr jellegű, aminek a megváltoztatásához szüksége van a külső segítségre...

A játéktanulás során megismerhetőek nagyon jó (kevésbé ismert) játékeszközök, Tevékenységek is. A foglalkozás kezdeményezésre épül és a kooperáció kialakítását túzi ki célként. Felismerjük az egyes játékTevékenységekkel történő öngyógyítást, segítünk a szülői elfogadás kialakításában is.

Ha a szülő azzal a kéréssel áll elő, hogy pld. szeretné, ha 3 éves egészséges gyermekével egy éven keresztül az életkorának megfelelő (lehetőség szerinti összes) játékot játszuk közösen végig,- arra is van forgatókönyvünk eszköz- és tevékenységgyujteménnyel...

Aki elmélyülten tud játszani, az képes más értelmes Tevékenységekre is...

A foglalkozások egyéni és csoportos formában is megvalósíthatóak.

6. TANÁCSADÁS

Folyamatosan a szülők rendelkezésére állunk a fejlesztés időtartama előtt, alatt és után...

A szülő kérésére, ill. ha esetmegbeszéléseinken ilyen döntés születik, a gyermekkel dolgozó fejlesztő szakemberek együttesen kérik a szülőt egy-egy probléma közös megoldására egy vagy több beszélgetés keretében.

A tanév végi kontroll-vizsgálatok kiértékelése után gyakori a "hogyan tovább" típusú megbeszélések kezdeményezése, mely a közösség/megfelelő fejlesztő pedagógus/iskola keresésétől egy másik fejlesztő módszer kipróbálásáig sok mindennel segítheti a "speciális nevelési szükségletu" gyermeket és családját.

7. SZÜLŐCSOPORTOK

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a sorstárs szülők közösen fel tudják dolgozni azt a nem várt helyzetet, amivel egy "speciális nevelési szükségletű" kisgyermek megváltoztatta életüket, kapcsolataikat, időbeosztásukat...

A személyes megerősödés mellett minden szülő szeretne többet tudni a gyermeke problémáiról, amihez szakszerű orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, mozgásterápiás, dietetikai előadásokkal kívánunk hozzájárulni.

A szülőcsoportok kialakulását célzó kezdeményezéseink folyamatosak, de a szülői részvétel önkéntes, ezért olykor vannak ilyen csoportok, máskor pedig szünetelnek.