A pöszeség terápiája

Pöszeségnek nevezzük a beszédhangok torzított ejtését, kiejtésének képtelenségét, más beszédhanggal felcserélését, az adott nyelvi közeg artikulációs hangjaitól való eltérést.

A pöszeség terápiáját általában középsõ, illetve nagy csoportban kezdjük, ezt a beszédhiba súlyossága és a problémás hangok száma alapján döntjük el. Nem igényel logopédiai segítséget azonban az élettani pöszeség, amely a beszédtanulás kezdetén lép fel a gyermeknél, és amely nem beszédhiba, hanem a fejlõdés természetes velejárója.

A pöszeség

A beszédfejlõdés folyamán 3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemzõ hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség jó akusztikus és motoros fejlõdésnél autokorrekcióval javul. Megfelelõ beszédfejlõdésnél elõször észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a sajátját még nem pl. nem szapka, hanem szapka, következõ fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka.

Az orrhangzós beszéd az élettani nazális rezonancia kóros megváltozását jelenti. Nyílt, zárt és kevert változata létezik. A nyílt orrhangzósság leggyakrabban veleszületett ajak- és szájpadhasadék következménye. Ilyenkor a száj- és orrüreg közötti zárást a lágyszájpad és a garat hátsó, illetve oldalsó falának izomzata nem tudja biztosítani. A hasadékos gyermekeknél a gyakori kórházi tartózkodás, a családtól való távollét a testi és lelki fejlõdést egyaránt visszaveti.

Az afáziáról közérthetõen

Magyarországon egyre gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Ennek következményeképpen változatos kórformák jöhetnek létre. Az agyvérzés, az agytrombózis, az agyi katasztrófák féloldali bénulással járhatnak. Ha ez a bénulás a jobb oldalt érinti, akkor sérül a beszéd, az írás, az olvasás és a számolás képessége.

A beszédzavar - szaknyelven afázia - esetén a beszéd két alapfunkciója közül vagy a kifejezõeszköz, vagy a megértés, súlyosabb esetekben mindkettõ sérül.

Beszédhibák

A hangképzés rendellenességeit összefoglalóan pöszeségnek nevezzük. A pösze ember nem képes hangtanilag teljes érték? hangokat képezni. Fajtái: selypesség, raccsolás, orrhangzós beszéd. A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek.

A beszédritmus zavarai többfélék.

A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszéd?ek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek.

A hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség.

Mi a dadogás?

A dadogás a beszédfolyam megakadásában jelentkezik, blokkolás formájában ("-------ablak") szórészek ismétlésében ("k-k-k-kút"), vagy elnyújtásban ("mmmmmmeleg"). A dadogás gyakran a beszéd túlzott erõltetésével is jár. Az erõltetés fellépésekor grimaszolás, ill. járulékos mozgások a fejen a karon, vagy a felsõtesten láthatók.

A dadogás pillanatában a dadogó pontosan tudja mit szeretne mondani, de nincs abban a helyzetben, hogy zavarmentesen elmondja.

Mi is az a diszlexia?
1887-ben használták elõször ezt a kifejezést az izolált olvasási
nehézség leírására.

Jelenleg egyesek kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik
rajta, mások kombinált, olvasási, és írási nehézséget definiálnak
vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget
diszlexiának neveznek.

Dyslexia szószerinti fordításban gyengébb olvasást jelent. A
gyengén olvasás pedig azt jelenti, aki gyengén olvas, akadályozott
a kommunikáció egyik formájában, nehezen, lassabban szerez
információt az írott szövegbõl, kevesebb esélye van
intelligenciájának kibontakoztatására, mint hasonló korú
társainak,annak ellenére, hogy jó értelmi képességekkel
rendelkezik egyébként.